Kihagyás

2.1. A C# indítása

Mielőtt bármilyen nyelven hozzákezdenénk egy program írásához, meg kell ismerkedni néhány fontos fogalommal. A nyelvek többségében – így C#-ban is – beépített szövegszerkesztő segítségével írhatunk programot, amely támogatja a munkánkat.

A program szövege betűkből, számjegyekből és egyéb karakterekből áll:

  • Betű: A C# (ellentétben például a Pascallal) tesz különbséget a kis- és nagybetű között, tehát a nagy "A" és a kis "a" két különböző betűnek számít.

  • Számjegy: A 0-tól 9-ig terjedő decimális számjegyek.

  • Egyéb karakterek: Zárójelek, műveleti jelek, pontok, vesszők, stb.

A programok nagyrészt kulcsszavakból (utasításokból) és azonosítókból állnak.

  • Kulcsszó (utasítás): Olyan szavak, amelyeket az adott programnyelv képes értelmezni.
  • Azonosító: Olyan karaktersorozat, amely betűvel kezdődik és betűvel vagy számjeggyel folytatódhat. Azonosítókkal a programozó a saját eszközeit nevezi meg (leggyakrabban a változókat).

A "tiszta kód" elve és az azonosítók elnevezése

Az azonosítót célszerű úgy megválasztani, hogy a későbbiekben minél több információval szolgáljon. Javaslatok az azonosítók elnevezésére:

  1. A név utaljon a tartalomra és lehetőleg rövid legyen.

  2. Egy programon belül hasonló elvek alapján képződjenek a nevek.

  3. Változóknál és metódusoknál összetett szavak esetén az első szó utáni szavakat célszerű nagy kezdőbetűvel ellátni (pl.: lottoSzamok).
  4. Metódusoknál az elnevezés többnyire ige.
  5. Az osztályok neve általában főnév, ahol a szókezdő betűk nagybetűk.
  6. A név lehetőleg legyen angol, vagy legalább mellőzzük az ékezetes betűket.
  7. A konstansok neve csupa nagybetű.

Ékezetes betűk C#-ban

Bár a C#-ban az ékezetes betűk is használhatók az azonosítók névadásánál, a gyakorlatban több esetben (pl. könyvtárszerkezet kialakítása programból) problémát okozhatnak, ezért gyakran ékezetmentes nevet használunk.

A Változó

A változó olyan programozási eszköz, amely négy részből áll:

  1. Név: Egy azonosító.

  2. Típus: Meghatározza, hogy a változó milyen értéktartományból vehet fel értéket, és milyen műveleteket végezhetünk vele (pl. szám típusnál összeadás, szöveg típusnál összefűzés).

  3. Cím: A tárnak az a területe, címe, ahol a változó értéke elhelyezkedik.
  4. Érték: Az előbb említett tárcímen elhelyezkedő bitkombináció.

Az értéket hozzárendelhetjük a változóhoz értékadó utasítással (pl. a = 5;), input utasítással (billentyűzetről beolvasva), vagy kezdőérték-adással a deklarációnál.

Szabályok: Szintaktika és Szemantika

Minden programozási nyelv saját nyelvtannal és szabályrendszerrel rendelkezik. Ezzel kapcsolatban két fontos fogalmat kell tisztázni:

  • Szintaktika: A szöveg összeállítására vonatkozó szabályok összessége (nyelvtani szabályok). Ha ezeket nem tartjuk be, a C# egy hibajegyzékben azonnal közli a hiba helyét és jellegét.
  • Szemantika: A program működésére vonatkozó szabályok összessége. Egy nyelvtanilag jó program még nem biztos, hogy azt csinálja, amit mi szerettünk volna.

Új projekt indítása a gyakorlatban

  1. A C# indítása után válasszuk a File -> New Project menüpontot.
  2. A program típusa legyen Console Application.
  3. A Name részben adjunk nevet a projektnek (legyen: Első).

A megjelenő, nyelvtanilag helyes vázban egyelőre egy nagyon fontos szabályt kell betartanunk:

Hova írjuk a kódot?

A programot kizárólag a static void Main(string[] args) kapcsos zárójelei közé fogjuk írni, mindaddig, amíg nem ismerjük a using, a namespace és class részek jelentőségét.

A jobb oldalon a Solution Explorer-ben láthatjuk a Program.cs fájlt, amiben dolgozni fogunk. Ha nem látszik, a View menüben kapcsolhatjuk be, ugyanitt érdemes beállítani az Error List (hibalista) ablakot is.